Testvértelepülés - SOLYMOS-INACOVCE - SZLOVÁKIA

Solymos község az 1918-as évekig az Ungvár-megyéhez tartozott. Az 1918-as évek után vegyes állami és adminisztratív területként emlegették. A nagymihályi körzethez 1921-től tartozik. Eddig legrégebbi előkerült írás Solymos községről (latin eredetű, Zsigmond királytól származik az 1417-es évekből), mely írás szerint nem jelenti a települést sem magát a községet, ugyanis léteztek már a XV. és XVII. században is. A község az itteni földurak és földmunkások alá tartozott, melyek többsége Pálóc és Ruszka községből származott. Ezekben az időkben a községet „Solmos”-ként emlegették. F. Ulicného professzor szerint a Solymos elnevezést az itteni sólymok neveléséről kapta, ugyanis itt nevelték a sólymokat, melyek később a királyi vadászatnál játszottak jelentős szerepet. Megemlítésre méltó a sennai halastó is, melynek egy része rezervátumnak számít. A rezervátum legértékesebb fészkelő és pihenő a védett vízi madarak számára és a leghíresebb állami örökség. A szlovák Inacovce nevet a 20. században kapta. A XVI. és XVII. században községünket nagy községek közé sorolták. Majd a 18. században az itteni lakosok száma megfogyatkozott. Az 1720-as évek után sok ember ide húzódott, főleg nyugati településekről, Ungvár és Zemplén megyéről. A 18. század elején Solymos -mely sennai mocsaras fekete vizénél fekszik- Barkóczi gróf, majd Vécsey és Szirmay báró tulajdonaként tűnik fel. Az akkori leggyakoribb családi nevek a következők voltak: Estók, Ihnát, Kálaj, Palóc, Dzvonik, Kenderes, Duska. A 19. század elején több, mint 1000 lakos lakta a területet, majd a 20. század elején 200-al csökkent és később tovább esett. A legtöbben közülük az Egyesült Államokba mentek és ott letelepedtek. A múltban nagy szerepet kapott a kereszténység. A mai napig nincs tudomásunk régről épült vagy megmaradt templomról. A reform időszak alatt Solymos, a 16. században Rebrin kereszténysége alá tartozott, a 17. században pedig Senna alá. A 18. század közepén községünkben rendelkezésünkre állt egy fából készült görög katolikus templom, melynek felszenteléásére Szűz Mária halálakor került sor. Jelenleg községünket az új halottasház és az óvoda épülete szépíti. A Solymosi kereszténység alá tartoznak: Rebrin, Senna és Szerveta. Majd a 19. században épült görög katolikus templom, mely mai napig rendelkezésünkre áll, melyben sok tiszteletes fordult már meg. Közülük kiemelnénk Csintala Mihályt (1914-1999), kinek köszönhetően 1968-tól 1972-ig a templom felújítására is sor került. A 19. században a római katolikusok Senna alá tartoztak. Az itteni iskolai kezdetekről nem sokat tudunk. Nagy valószínűséggel a múltban a görög katolikus templom mellett létezett iskola is. Még a Csehszlovák Köztársaság megalakulása előtt a gyerekek két hagyományos görög katolikus és református iskolában tanulhattak. 1945 után községünkben sor került az elektromos áram, víz, földgáz bevezetésére és községünk megvilágítására. 

Forrás: nagymihályi Zemplén Múzeum