Anyakönyvi ügyek

Anyakönyvi ügyek

Anyakönyvi kivonatok kiállítása

A 2014. július 1-től bevezetett Elektronikus Anyakönyvi rendszer keretében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, valamint az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezik – többek között – az anyakönyvezés szabályairól, valamint az anyakönyvi okiratok kiadásának rendjéről és határidejéről. Változás, hogy az anyakönyvi kivonatok kiadása nem az anyakönyvezéssel egy időben történik, az adatok rögzítése több időt vesz igénybe.

Az anyakönyvi kivonatok igénylésére rendszeresített formanyomtatvány letölthető a kapcsolódó dokumentumok közül, valamint elérhető a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatalban (3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.).

Az anyakönyvi okiratok az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéstől számított 8 napon belül kerülnek kiállításra és megküldésre a kérelmezőnek/temetést intézőnek postai úton, hivatalos iratként.

Kapcsolódó nyomtatvány:

 

Születés anyakönyvezése

Az At. 61.§-a szerint a születést anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni

Jogosultak köre
Az intézetben történt szülést az intézet vezetője jelenti be (a születés tekintetében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni);

Nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést a szülést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a szülőknek, ha a szülésnél orvos nem működött közre.

Mit kell tennie
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és csatolja a szükséges okiratokat:

  • a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított bizonyítványát, amely igazolja a születés tényét és időpontját;
  • tervezett intézeten kívüli szülés esetén jogszabályban meghatározott felelős személy igazolását a szülés tényéről. Abban az esetben, ha a szülésnél a jogszabályban meghatározott felelős személy nem működik közre a szülés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető;

Határidők
Az At. 63.§ (2) bekezdés alapján az anyakönyvvezető a szülést a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi.

Benyújtandó okiratok

1. Szükséges okiratok intézetben történő szülés:

  • jegyzőkönyv születés bejelentéséről (intézet, felelős személy állítja ki),
  • az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele, és lakcímkártyája;
  • amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben - és az anya születendő gyermekét a törvényes feltételek fennállása esetén egy férfi magáénak elismeri - szükséges a teljes hatályú apai elismerő nyilatokat eredeti példánya;
  • amennyiben a szülők házasságban élnek vagy a gyermek születése és a házasság felbontása vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el szükséges a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása;
  • külföldi állampolgár esetében: magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított engedély/igazolás/kártya, valamint útlevél szükséges. Amennyiben az anya házasságban él szükséges a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

 

2. Szükséges okiratok nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén

A születést a szülők nyolc napon belül kötelesek bejelenteni a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.

Ebben az esetben mellékelni kell:

  • „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” elnevezésű nyomtatványt;
  • be kell mutatni a „Terhesgondozási könyvet”;
  • csatolni kell a szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a születés tényét megállapító igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

Az ügyintézés díja
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
1993. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.

 

Haláleset anyakönyvezése

Szolgáltatás indítása
Az At. 61.§-a szerint a halálesetet anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.

Jogosultak köre
Az anyakönyvezést a hozzátartozó személyesen, vagy meghatalmazás útján – temetkezési vállalkozó közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó megbízása útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a hozzátartozó szabályszerű meghatalmazását.

Mit kell tennie
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és csatolja a szükséges okiratokat:

  • a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja;
  • az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be;
  • az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal együtt élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.

Határidők
Az At. 63. § (2) bekezdés alapján az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi.

 

Benyújtandó okiratok

  • halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya;
  • az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát;
  • továbbá – ha az a bejelentő rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni.
  • Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
  • az elhalt házassági anyakönyvi kivonata, ha családi állapota házas és a bejelentő rendelkezésére áll;
  • az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata, ha a családi állapota özvegy és a bejelentő rendelkezésére áll;
  • a házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat, ha az elhalt családi állapota elvált, és az a bejelentő rendelkezésére áll;
  • a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított okirat, ha a családi állapota elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettárs;
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat, ha a családi állapota elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;
  • Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát hitelesített magyar fordításban az anyakönyvvezetőnek át kell adni.

Szükséges okiratok
A bejelentő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

Az ügyintézés díja
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdés 5. pontja alapján az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Házasságkötési szándék bejelentése

Szolgáltatás indítása
Személyes bejelentés.

Jogosultak köre
Az ügyfél.

Mit kell tennie
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 17.§-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

A házasságkötést megelőző eljárás során a házasuló személyeknek igazolniuk kell a személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatot kell tenniük.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:7.§ (2) bekezdése alapján a házasságkötés időpontja legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzhető ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

Határidők
Az At. 63.§-a alapján az anyakönyvvezető a házasságot annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

Benyújtandó okiratok

  • a házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele;
  • a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya);
  • a házasulók születési anyakönyvi kivonata;
  • a házasulandók családi állapotának igazolása céljából:
  • elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó anyakönyvi okirat;
  • özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat;
  • külföldi állampolgárok esetében: tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Egyéb információk

A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.

Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.

Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a jogszabályban meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.

A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.

A házasságkötés helyszíne
Az At. 18.§-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

  • a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják;
  • gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
  • a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.

Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző az engedélyt megadta, és a felek a fent ismertetett feltételeket teljesítik.

A házasságkötés
Az At.27. §-a szerint az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15.; nagypéntek, húsvét; május 1.; pünkösd; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az At. 30. § (5) pontja értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók bejelentése a névviselésről

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27.§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A feleség a házasságkötés után

  1. a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
  2. b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy
  3. c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy
  4. d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A férj a házasságkötés után

  1. a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
  2. b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt (kettős) családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

Az ügyintézés díja
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
1993. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.
13/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelet a házasságkötések hivatali helyiségen kívül, valamint hivatali munkaidőn túli megtartásának engedélyezéséről és díjairól.

Kapcsolódó nyomtatvány:

Családi jogállás rendezése apai elismerő nyilatkozattal

Apai elismerő nyilatkozat
Ptk. 4:101.§-a alapján ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet.

Apai elismerő nyilatkozat gyermek megszületése előtt is tehető.

Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat – a hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is – akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.

Szolgáltatás indítása
Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre
Az ügyfél.

Mit kell tennie
A kérelmet személyes megjelenés útján a polgármesteri hivatal központi ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

Határidők
Az Ákr. 50. § (2) bekezdése alapján azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül.

Benyújtandó okiratok

  • szülők együttes személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal;
  • az anya családi állapotát igazoló okirat;
  • ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet (az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy a válással záradékolt házassági anyakönyvi kivonat;
  • ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Kormányrendelet 59. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást a magzat fogantatásának vélelmezett idejéről és a szülés várható időpontjáról;
  • megszületett gyermek esetén születési anyakönyvi kivonat.

Az ügyintézés díja
Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
1993. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.

Névváltoztatási ügyek

Születési név megváltoztatása

Szolgáltatás indítása
Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre
Az ügyfél.

Mit kell tennie
Az At. 50.§-a alapján a név megváltozás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén az illetékes magyar konzulnál, aki a kérelmet megküldi a központi anyakönyvi szervnek.

Határidők
A hatóság ügyintézési határideje a 2016.évi CL törvény (a továbbiakban Ákr.) 50. § (2) bekezdése alapján teljes eljárás esetében hatvan nap. Amennyiben fennállnak a sommás eljárás feltételei akkor a hatóság nyolc napon belül hozza meg a döntését.

Benyújtandó okiratok

Nagykorú kérelmező esetén:

  • személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy útlevél;
  • a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;
  • születési anyakönyvi kivonat;
  • házas családi állapotú kérelmező esetén házassági anyakönyvi kivonat;
  • a névváltozással érintett házastárs személyes adatai.

Kiskorú kérelmező esetén:

  • a szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal;
  • életévét betöltött gyermek megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal.

Egyéb információk

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 49.§-a alapján magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezheti.

A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.

Amennyiben a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – és a személyhez fűződő jogot sértő családi nevet nem lehet engedélyezni.

Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

Kiskorú gyermek névváltoztatásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. Nagykorú gyermeknek minden esetben önálló kérelmet kell előterjesztenie.

Az At. 52.§-a alapján a volt házastársa nevét viselő személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha a házassága megszűnt, és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta.

Az ügyintézés díja:
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X. fejezet 2-3. pontja szerint a születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000 Ft, a megváltozott név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000 Ft.

A volt házastársa nevét viselő személy házassági nevének megváltoztatására irányuló kérelem illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
1993. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.

 

Házassági névviselési forma módosítása

Szolgáltatás indítása
Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre
Az ügyfél.

Mit kell tennie
A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni.

Határidők
Azonnal.

Benyújtandó okiratok

  • személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy útlevél;
  • személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;
  • házassági anyakönyvi kivonat;
  • házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet;
  • amennyiben a házastárs elhunyt a halálát igazoló halotti anyakönyvi kivonat.

Egyéb információk

Az ügyintézés díja
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdés 5. pontja alapján az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
1993. évi 13. törvény a nemzetközi magánjogról.

GYÖNGYÖSSOLYMOS KÖZSÉG

Polgármester
Asztalos Miklós

3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

+36 37 370 511
+36 37 370 389